4.1.8 A tenyésztés feltételei
4.1.8.1 Általános tudnivalók
Az Egyesület a fajta fejlődésének és a meglévő populáció minőségének javítása érdekében fő céljai közt
tartja a következőket:
- megőrizni és továbbfejleszteni a beagle kiváló adottságait (igénytelen szervezetű,
barátságos, vidám természetű, intelligens kopó) megjelenését, temperamentumát,
munkaképességét, mely tulajdonságok napjaink egyik legkedveltebb kutyájává tették. - stabil idegrendszerű, standardnak megfelelő, egészséges egyedek tenyésztése, az
eredeti tenyészcélt és a 21. sz. életkörülményeit is szem előtt tartva a lehető
legstabilabb állomány létrehozása.
Az Egyesület célja, hogy tenyészteni kizárólag az Egyesület minősítésén elbírált egyedekkel lehessen.
Ezért megkülönböztetés (pl.: felülbélyegzés) nélküli származási lapot csak azok az utódok kaphatnak,
melyeknek szülei a jelen szabályzatban támasztott feltételeknek a vemhesség 35. napjáig megfelelnek.
Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben még a fedeztetés előtt a tenyésztésvezetőhöz és az
Egyesület elnökéhez írásban benyújtott kérelemmel lehet, melynek tartalmaznia kell miért nem
teljesültek a szükséges feltételek, valamint a tenyésztési érdeket/célt alaposan indokolni kell.
Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az
általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe
vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyészegyedek részére, ami megfelel a
fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának.
Az FCI Tenyésztési Szabályzata alapján egy kutya akkor mentes örökletes betegségtől, ha egészségesen
örökíti a fajta jellemzőit, típusát és tipikus temperamentumát anélkül, hogy bármilyen lényeges
örökletes hiányosságot mutatna, amely gyengítené az utódok funkcionális egészségét. A tenyésztés
során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását
okozhatja.
Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standardjében felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint
rejtett heréjűséggel (kryptorhizmus), félheréjűséggel (monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt
lehetetlenné tevő betegségekkel.
A tenyésztés alapvető feltételei:
a) A tenyészet kennel nevének nemzeti és nemzetközi védelme.
b) Az Egyesület által ellenőrzött, regisztrált, az Egyesület szerződött partnere által készített zárt FCI
Származási Lap.
c) A tenyészállatok standard szerinti felépítése, külleme, jó kondíciója és egészsége, beleértve a
folyamatos féregtelenítést és immunizálást is.
d) Mind a szuka, mind a kan tenyészthetőségének igazolása.
e) A tenyésztő köteles az anyakutyát és a kölyköket, valamint a gondozásában lévő összes kutyát a
legjobb táplálási körülmények között tartani a fajtának megfelelően és higiénikusan ápolni.
A BBFKE „B” törzskönyvet nem ad ki.
4.1.8.2 A tenyészthetőség meghatározása
Csak azon kutyáknak engedélyezett a tenyésztése, amelyek megfelelnek az Egyesület jelen
Tenyésztési Szabályzatában rögzített kívánalmaknak, küllem és egészség tekintetében. A
tenyészthetőség kizárólagos feltétele az Egyesület tenyésszemléin kiadott tenyészthető minősítés,
ennek hiányában kizárólag megkülönböztető jelzéssel ellátott származási lap adható ki. A
tenyésszemlét az Egyesület által elfogadott bíró végzi.
Ezen bírálati rend, kötelező minden 2013 és utána született illetve a 12 hónapos kort azután betöltő
beagle-re és azokra az egyedekre, akik ez idáig még nem szereztek tenyészthető minősítést.
Import kutyáknak támasztott tenyészszemle követelmények megegyeznek a Magyarországon
született kutyák követelményeivel.
Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által
elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvvezető szervezet
fedeztetési igazolása alapján.
4.1.8.3 Tenyészszemle
Az Egyesület évente legalább 2 alkalommal önálló szervezésben vagy más elismert tenyésztő
szervezettel közösen, lehetőség szerint az ország tájegységeire elosztva (nyugat-kelet) előre
meghirdetett tenyészszemlét tart.
Az Egyesület tenyészszemléjén a tenyészthető minősítés címet csak az Egyesület Vezetősége által
elfogadott azon bíró adhatja vagy tagadhatja meg, aki érvényes, a beagle fajtára jogosító FCI bírói
igazolvány birtokában van. Tenyészszemlén bíró az lehet, aki beagle fajtára FCI által elismert
küllembíró. A tenyésszemle eredménye a bírálat után az eredeti származási lapra felvezetésre kerül.
4.1.8.3.1 A minősítés rendje
Tenyészszemlén az alábbi minősítések adhatók ki:
- Tenyészthető:
Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak megfelel,-
még ha kisebb hibái vannak is -, kiegyensúlyozott idegrendszerről tanúbizonyságot tesz és a
képességvizsgát eredményesen teljesíti. A minősítés kiadásánál figyelembe kell venni az
egyesület hosszú távú tenyésztési iránymutatását, célkitűzéseit. Sérülés nyomait és
következményeit (pl. lelettel igazolt foghiány) mutató kutya esetében szükség esetén állatorvos
bevonható a döntésbe. - Tenyésztésre nem engedélyezett:
Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak nem felel
meg, illetve olyan egészségügyi és idegrendszeri tüneteket mutat, ami egy egészséges
tenyészegyednél nem engedhető meg.
A „Tenyésztésre nem engedélyezett” minősítés esetén a tenyészszemle megismételhető.
A bírónak minden egyes kutya minősítését a bírálati lapon írásban indokolnia kell.
A tenyészszemlén egyedi bírálati lap készül három példányban. Tenyészszemle és képességvizsga
együttes megléte esetén teljes a tenyészszemle minősítés. A tenyészszemle minden eredményét
kötelező rávezetni a származási lapra, pecséttel és a bíró aláírásával ellátva.
A bírálat legkorábbi időpontja a betöltött 12 hónapos kor, feltétele az egyedi azonosíthatóság.
4.1.8.3.2 A tenyésztésből kizárandók
FCI által elismert származási lappal nem rendelkező egyedek illetve „Tenyésztésre nem
engedélyezett” minősítésű egyedek.
Azon kutyák, melyek az Egyesület szabályai szerint, mint nem tenyészthetők vannak regisztrálva, nem
vonhatók tenyésztésbe, de az Egyesület összes rendezvényén részt vehetnek.
4.1.8.4 A tenyésztésbe vétel korhatára
Alsó korhatár:
FCI által elismert származási lappal nem rendelkező egyedek illetve „Tenyésztésre nem
engedélyezett” minősítésű egyedek.
Azon kutyák, melyek az Egyesület szabályai szerint, mint nem tenyészthetők vannak regisztrálva, nem
vonhatók tenyésztésbe, de az Egyesület összes rendezvényén részt vehetnek.
4.1.8.4 A tenyésztésbe vétel korhatára
Alsó korhatár:
- Kan esetében betöltött 18 hónapos kor.
- Szuka esetében betöltött 18 hónapos kor.
Felső korhatár: - Kan esetében nincsen meghatározva.
- Szuka esetében a betöltött 8 éves kor.
A tenyésztésbe vétel idején a fedeztetés ill. a fedezés időpontját értjük.
- 4.1.8.5 A tenyésztésre felhasználás gyakorisága
Egy szuka számára 2 évente 3 alom, de életében legfeljebb 6 alom engedélyezett. Ebbe az összes
(elvetélt, halvaszületett vagy elpusztult) alom is beletartozik. Az ellést követő ivarzást lehetőleg ki kell
hagyni. Ha egymást követően mégis befedeztetésre került és mindkét esetben alom is született, a
rákövetkező tüzeléskor mindenképpen TILOS a szukát befedeztetni.
Kan esetében az egy kan által fedezhető szukák, illetve az éves fedeztetéseinek száma nincs korlátozva.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állatvédelmi törvényt és a kan teljesítőképességét (kondíció,
egészség) figyelmen kívül kell vagy lehet hagyni.
4.1.9 A fedeztetés
4.1.9.1 Általános tudnivalók
A fedezőkan kiválasztása a tenyésztő joga, ugyanúgy a kan tulajdonosa is jogosult a szukák
megválasztására. Mind a szuka, mind a kan tulajdonosa köteles a fedeztetés előtt meggyőződni arról,
hogy a partner kutyája az Egyesület tenyésztési feltételeinek megfelel. Ezen kívül meg kell
győződniük arról is, hogy milyen rokonsági fok áll fenn a tenyésztésre szánt egyedek között.
A kan- és a szukatulajdonos egymással szembeni jogai az FCI, a Kinológiai szövetség és az Egyesület
szabályaiban rögzítettek és közvetlenül érvényesek.
A tulajdonosok kötelesek az őket érintő határozatokról, ill. ezek változásairól maguk informálódni. A
szabályok áthágása a tenyésztés betiltását vonhatja maga után.
A fedezés megtörténtével a kan teljesítményének ellentételeként a tulajdonost megilleti a fedezési
díj. A fedezési díj összegének és fizetési módjának, esetleg köly(k)ökért történő fedeztetés
alkalmazásának megszabása kizárólag a két fél megállapodásának a tárgya. A későbbi viták elkerülése
érdekében írásos megállapodás készítése ajánlott.
4.1.9.2 A kantulajdonos kötelességei
A fedezés tényét a kan tulajdonosa a Fedeztetési igazoláson aláírásával igazolja. Amennyiben a szuka
üresen marad a két fél közötti írásos megállapodás a mérvadó.
4.1.9.3 A szukatulajdonos kötelességei
Minden tenyésztőnek kötelező kennel füzetet vezetni, mely tartalmazza
- a fedezőkan nevét, törzskönyvi számát, tenyészminősítését
- a fedeztetett szuka hasonló adatait
- a fedeztetés időpontját, körülményeit, pl. mesterséges megtermékenyítés, stb.
- az alom születésnapját, a nemek megoszlását
- a kan tulajdonosának adatait (név, cím, stb.)
- a kölykök kikerülését (eladás, halál, stb.)
A szukatulajdonos köteles az alomellenőrt az alom vizsgálatának céljából fogadnia az otthonában. Az
alomellenőr a kennel füzetbe tett megjegyzéseket az alomvizsgálatkor ellen jegyzi. Az alommal
kapcsolatos hiányosságokat feljegyezheti.
4.1.9.4 A mesterséges termékenyítés
A mesterséges termékenyítés a beagle fajtánál megengedett.
4.1.9.5 A felnevelhető kölykök száma
Átlagosan 5-7 kölyök születik egy alomban, amelyek felnevelése általában nem okoz gondot a
szukának. Tapasztalatok szerint megfelelő tartással és gondoskodással a nagyobb létszámú almok
egyedei is sikeresen felnevelhetők. Ezért a felnevelhető kölykök számát az Egyesület nem korlátozza.
Az Egyesület minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek az előírt
törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó
utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni.
Ilyenkor „dajkakutya” bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges.
4.1.9.6 Dajkakutya igénybevétele
Ha a tenyésztő, úgy látja, hogy a kölykök fejlődése bármi okból nem megfelelő, dajkakutya segítségét
is igénybe veheti. A dajkakutya legyen erős, egészséges és jó idegzetű. Ha egy dajkakutya saját almot
nem nevel, úgy akár két különböző alomból is lehet kölyköt alátenni, ha azok biztonságosan jelölve
vannak és elcserélhetőségük teljesen kizárt.
4.1.10 Alombejelentés
A tenyésztőnek (szuka tulajdonos) jelentenie kell az Egyesület felé az egész almot, legkésőbb a
kölykök 180 napos koráig, az erre rendszeresített „Alombejelentő jegyen”. Amennyiben ezen
időpontig a kiskutyák chipezése már megtörtént, csatolni kell az állatorvos igazolását a transzponder
behelyezéséről.
Az alombejelentő jegy első 2 példányához csatolni kell:
- a „Fedeztetési jegy” első 2 példányát;
- a tenyésztő FCI által védett kennelnév igazolásának másolatát;
- a szuka Származási lapjának mindkét oldali másolatát;
- a kan Származási lapjának mindkét oldali másolatát;
- mindkét szülő tenyészszemle bírálati lapja másolatát;
- mindkét szülő, addig elért minősítéseinek másolatait, (kiállítási, CH igazolást, stb.);
- az Egyesület tagsági igazolvány másolatát vagy a tagdíj befizetésének másolatát
- az alomhoz kapcsolódó befizetések bizonylatainak másolatait;
- a törzskönyvezési díj befizetését igazoló bizonylat másolatát.
Az alombejelentő jegyet a tenyésztésvezető ellenőrzés után regisztrációs számmal látja el, és a
Származási lapokat az Egyesület erre szerződött partnerével elkészítteti. Az erre szerződött partner
azokon feltünteti az állami elismertség tényét, az egyesület logóját, a regisztrációs számát, és
aláírással hitelesíti.
Egy almon belül célszerű a kiskutyák azonosító nevét az ABC soron következő azonos betűjével
kezdeni. Az alombejelentőn először a kanok neveit, majd a szukák neveit kell felsorolni.